|
A Falu Diákja mozgalomnak
| A moslékot úgy öntötték elénk: |
| Ez a kultúra! Itt van! Egyetek! |
| Eltakarták szemünk elől a fényt, |
| bunkónak használták a könyveket, |
| mert nekik az kellett, aki buta, |
| hát elbutítottak tervszerűen, |
| hogy elválasszák munkást a paraszttól |
| és ne lássa meg barátját a szem. |
|
| Az ország gondja ma már a mienk, |
| és magunknak, mi magunk termelünk, |
| verjük a vasat, megszőjjük a lent, |
| de nincsen elegendő mérnökünk, |
| kik megmondják azt, hogy melyik hegyet |
| hordjuk el háznak, híd hol legyen és |
| ki épségben tartja a testedet |
| s tanít, az orvos és tanár kevés. |
|
| Ha házat rak az ember, nem elég, |
| hogy téglát tégla tetejére tesz, |
| kellenek erős tartó oszlopok, |
| úgy lesz az szilárd és emeletes. |
| Szükségünk van a tanult emberekre, |
| az iskolákban nyitva a kapuk. |
| Szülő, gondolj az elmúlt életedre |
| s Ti tanuljatok, lányok és fiuk. |
|
|