Látogatás
Kis, havas állomáson, téli éjben |
Leszálltunk róla. Kezünkre fehéren |
az ég ezer apró lepkéje szállt. |
|
A gyereket a vállamra emeltem, |
éreztem nyakamon meleg kezét, |
a feleségem keze a kezemben, |
lábunk alatt roppant a hó s a jég. |
|
Vártak ránk. Az egyik ház udvaráról |
lámpa küldött hívó üdvözletet. |
A távolból, mint egy golyó, vonatfütty |
sivított át a kedves táj felett. |
|
A szobában egy darabig topogtunk, |
bor csillogott a hosszú asztalon. |
Baráti szavak és karok fogadtak |
s Lenin mosolygó arca a falon. |
|
|
|