1 [Zuhanunk…]

ZUHANUNK, beletaszít az idő emésztő, fekete gödreibe a Pénz, merev bankó arca nem is rezzen, nem elég neki éveink ólma, csontjaink porlása, néptelen falvak látványa, temetők végtelen semmije, nem elég, hogy magunk is öljük, pusztítjuk egymást, ádáz, testvéri dühvel nyomjuk lentebbre a másikat, míg veszetten kapkodunk lepottyantott krajcárokért s tesszük értük parancsát, nem halljuk egymás sikolyát, nem látjuk kolduló összeomlását, zsugorodó akaratát, porladó szellemét, népünk, nemzetünk elrabolt jövőjét, agyunkból kitörölt múltunk évezredét, őrjöngő csoportban marjuk, pusztítjuk egymást. Halljátok, halljátok, mint víz alól a fulladozó úgy kiáltok, halljátok, zuhanunk.