Haláltánc
1996. július – 1997. szeptember
1 [Zuhanunk…]
| ZUHANUNK, beletaszít az idő emésztő, fekete |
| gödreibe a Pénz, merev bankó arca nem is |
| rezzen, nem elég neki éveink ólma, csontjaink |
|
| porlása, néptelen falvak látványa, temetők |
| végtelen semmije, nem elég, hogy magunk is |
| öljük, pusztítjuk egymást, ádáz, testvéri dühvel |
|
| nyomjuk lentebbre a másikat, míg veszetten |
| kapkodunk lepottyantott krajcárokért s tesszük |
| értük parancsát, nem halljuk egymás sikolyát, |
|
| nem látjuk kolduló összeomlását, zsugorodó |
| akaratát, porladó szellemét, népünk, nemzetünk |
| elrabolt jövőjét, agyunkból kitörölt múltunk |
|
| évezredét, őrjöngő csoportban marjuk, pusztítjuk |
| egymást. Halljátok, halljátok, mint víz alól a |
| fulladozó úgy kiáltok, halljátok, zuhanunk. |
|
|
2 [Megszámláltattál…]
| MEGSZÁMLÁLTATTÁL, statisztikai könyvek |
| sorolják sírba menetelő halottaidat, |
| az anyák méhében halálra ítéltetett |
|
| csecsemők sokaságát, korai öregség, |
| rokkantság, nyomor, állami fosztogatás |
| áldozatait, átlag életkorod vészes, |
|
| végzetes csökkenését, megmondják, hol, |
| miben vagy utolsó helyén a világnak, |
| megmondják, hogy könnyűnek találtattál, |
|
| s ha feltekintesz magad fölött az égre, |
| látod villogni a Mene, Tekel, Ufarzin |
| betűit, neked rezegnek ott és nem |
|
| közeli és távoli uraidnak, mert nékik |
| palotáik égbenyúló tetején a Bank |
| felirat fel-felgyúló neonfénye világol. |
|
|
3 [Nézd…]
| NÉZD, hogy emelkedik álmaink, kurta |
| életünk fölé üvegből, acélból, márványból |
| rakott palotája, villogó, áttetsző torony, |
|
| s mi bámulunk rá, álmélkodó porszemek, |
| kunyhóinkból, bérlakásainkból, ahonnan |
| pénzünk ide csordogál, papírokra iratik |
|
| s kartonokra, s onnan zajtalan gépek |
| agyába, s mi már névtelenné válunk, |
| még lefoszlott húsú csontvázak sem vagyunk, |
|
| csak piros, sziporka számok, s így futunk |
| az üvegpalota idegrendszerében, mint |
| alkatrésze már, mint sejtje, mint atomja, |
|
| és szolgálói ujjuk néhány ütésével |
| elindítanak egy távoli birodalomba, |
| hogy épüljön belőlünk ott új palota. |
|
|
4 [Markukban…]
| MARKUKBAN vannak bankok, gyárak, földek és |
| minden, ami tiéd volt egykor, mert két dolgos |
| kezeddel raktad magasra gyermekeidnek, |
|
| s már semmi másod nincs, hát lelkedért nyúlnak, |
| vezetnek, formálnak, terelnek, mint a barmot, |
| korlátok között, ne lásd, amit látsz, ne hidd, |
|
| amit hittél, elszedik könnyed mozdulattal, |
| savakkal maratják, kalapácsokkal tördelik |
| emlékeid márványát, bronzát, nem kímélnek |
|
| semmit, nem szent nekik, mi néked szent volt, |
| felejts el mindent, hiszen bohócok és bolondok |
| voltak nagyjaid, hőseid, királyaid, szemétre |
|
| valók dalaid, verseid, cseréld hát idegenre szép |
| nyelvedet, múltad nincs már, holnapod nincs már, |
| hallgass, nem vagy, nem voltál, nem leszel soha. |
|
|
5 [Ezer…]
| EZER, tízszer tízezer álarc mögé búvik, |
| nem Behemoth, nem Belzebub, nem Asmodeus |
| képében ül nemzetek fölötti székében, nincs |
|
| lólába, drága szabónál öltözik, kastélya, |
| repülőgépe, úszómedencéje szagtalanított, |
| testét ápolják, mosolyog amikor egy |
|
| kis ország miniszterelnökével tárgyal |
| s megszabja az adókat, fizetéseket, a |
| pártok helyét a demokratikus állam teljes |
|
| rendjében, a választók irányításának |
| módszereit, hazugság, csalás ravasz |
| furfangjait, kitünteti szolgáit, magas |
|
| díjakkal jutalmazza az árulókat, eszméket |
| pusztító iskolákat nyit, hírlapokat vesz, |
| aztán megy s az ország kénkőbűzbe fullad. |
|
|
6 [Más…]
| MÁS vagyok, mondja büszkén s komoran olyan |
| magaslatról, amelyet föl nem érhetsz, tűzből, |
| jégből, idegen eszmékből, érzésekből emelt falak |
|
| mögül, óceáni szigetekről, Nap izzó magasából, |
| bölcseletének, erkölcseinek nehéz, bronz kapui |
| mögül, várból, amelynek ágyúi rád merednek, bankok |
|
| aranyrúdjai, nemzetközi erők, pénz, hírszolgálat, |
| hatalom birtokában, más vagyok, mondja és hirtelen |
| te leszel más, avitt és kopott, tudatlan, erő |
|
| nélküli törpe, pusztai birkapásztor és birka |
| magad is, ganajtúró féreg, pusztuló népeddel együtt |
| semmivé változó értéktelen, gondolattalan, üres |
|
| és kopár, megtiporható föld, széjjelmálló göröngy, |
| múlt s jövő nélküli, örök vesztésre ítélt, a kemény |
| Létből a végtelen Nemlét ködébe hulló alaktalanság. |
|
|
7 [Távolról…]
| TÁVOLRÓL tompán dob pereg, sípok sikoltanak, |
| károgó varjak hullanak hangjuktól a fekete, |
| feltúrt földekre, egykori gyárak betonból |
|
| rakott tetőire, kihalt falvak kunyhóira, az |
| elhagyott városok töredezett útjaira, fehér |
| kőkeresztekre, a temetők táncoló népére, síp |
|
| szól, dob pereg, minden élő rakja a lábát, |
| lengeti karját, muzsika tombol, az ország |
| egyetlen, hatalmas ugra-bugra csontváz, még |
|
| mintha élne, de látni, hogyan hull testéről |
| húsa, fordul ki szeme, lankadnak egykor |
| erős izmai, korhad koponyája, villognak |
|
| fogai, rekedt hörgés torkából a nóta, eszét |
| veszítve rúgja vadul a port, a drága, barna föld |
| porát, dob pereg, síp szól, táncol az ország. |
|
|
8 [Semmivé…]
| SEMMIVÉ akarják bűvölni fél évszázad nehéz |
| görcseit, félelmeit, üldözőink arcát, falkáik |
| harsány hallaliját, gyilkos fegyvereik ropogását, |
|
| elfojtott jajunkat, hóhéraink gőgjét, parancsát, |
| trágyaszagú beszédeiket, bevert szánkat, a börtönt, |
| az ártatlanok kivégzését, a vér, a mocsok, a hazugság |
|
| gyarmatává süllyesztett hazánkat, millió és |
| millió rettentő magány zokogását, fekete napok |
| sóhajos fájdalmát, szervezeteik győztes nótáit, |
|
| öklét, feledjetek, mondják és szürke szavaik |
| löszdombokkal takarják a múltat, szépre mázolják |
| a szennyet, minek emlékezni, kérdik, volt, elmúlt, |
|
| nincs, minek felkavarni, minek kutatni a nyomok |
| után, hiszen bűnösök voltunk mindahányan, alkut |
| kötöttünk, tartsuk magunkat a megállapodáshoz. |
|
|
9 [Söpörd…]
| SÖPÖRD le magadról, Testvér, a hírlapok |
| fekete mocskát, televíziók, filmek, rádiók |
| szennyét, minden szavuk hazugság, csak |
|
| a Démon beszél belőlük, ezer hangon, de |
| mindig ellened, s mosolygó álarcai mögül, |
| mindegy, hogy dollárnak, márkának, jennek |
|
| nevezi magát, ugyanaz a vérszopó mered |
| feléd, rabtartód, zsarnokod, ő vereti a |
| dobokat, fuvatja a réztrombitákat, ő hív |
|
| dobálni kezed, lábad a tetszése szerint, |
| elveszi tőled múltadat, jövőd, még hazád |
| nevét is elfeledteti, kifacsarja belőled |
|
| anyanyelvedet, csak táncolj, táncolj, mondja, |
| s eltakarja filmekkel, hírlapokkal, rádióval |
| a gödröt, a fekete mélységet, amelybe vezet. |
|
|
10 [Lázban…]
| LÁZBAN, ölelésben, szerelemben fogant drága |
| magzatok, húsok két ember húsából, testéből, az |
| élő asszonyi öl titkos mélyében anyai vérrel |
|
| táplált mozgó parányok, leendő leánykák, fiúk, |
| ott dobog szívetek, éltek, növekszik testetek ott |
| az édes, védő melegben, néma, lüktető párbeszédben, |
|
| ott várakoztok a jajjal, sikollyal kísért és a |
| mégis boldog születésre jászolban, palotában, |
| ott élhetnétek, de haltok, mert kemény fémfogók |
|
| nyúlnak értetek, megnyitják anyátok méhét vérben |
| és csatakban, elszakítanak húsától, testétől, az |
| élettől, még jajdulni sem tudtok, vádolni sem |
|
| a nőt, aki megtagad és halálba küldi eleven, |
| még rángatózó apró testetek művi vetélésben a |
| kórházi ágyon és a hullátokat elnyeli egy vödör. |
|
|
11 [Csak…]
| CSAK azért kaptál sikongató anyádtól |
| életet, csak azért kaptad csontjaid |
| egymáshoz kapcsolódó rendszerét és a |
|
| rájuk tapadó hártyákat, izmokat és |
| rajtuk a bőrt s az arc vonásait, a |
| levegőért kapkodó szájat, a család |
|
| egyenes orrát, s fények után forduló |
| szemét, gömbölyű koponyádba a velőt, |
| az idegekkel behálózott testet, csak |
|
| azért, hogy kényszerűségből lassanként |
| eladd, apránként, vagy egyszerre az |
| egész s a világban egyetlen csodát, |
|
| hogy valaki, a Bankok embere, gazdag, |
| gőgös, kártékony és pimasz legyen, |
| csak ezért kaptad sikongó anyádtól? |
|
|
12 [Tilos…]
| TILOS igék, tiltott fogalmak, lassan minószi |
| útvesztővé válik a beszéd, benne csak |
| tapogatózva haladhatsz, durva káromlásnak |
|
| mondódik nyílt szavad, akár másoknak, akár |
| magadnak megnevezése, új értelmet adnak |
| alanynak, állítmánynak, tárgynak s torz |
|
| szörnyszülötté görnyed anyádtól kapott szép |
| nyelved, vakarcs lesz, idegennel kevert |
| maradvány, és már nem tudod kimondani, amit |
|
| érzel és gondolsz, akarsz és kívánsz és |
| nem idézed fel nagyapád nótáit, apád |
| paskoló szavait, elhullatod közmondások |
|
| fényes ezüstjét, költők játékainak aranyát, |
| gyerekkorod mondókáit, tréfák csattanóit, |
| s nem mered kimondani, hogy: magyar vagyok. |
|
|
13 [Ahogy…]
| AHOGY termeszek nyüzsgő, kék raja rágja |
| s emészti láthatatlanul tetők s gerendák |
| fáját s nyomukban a ház egyetlen, könnyű |
|
| érintéstől porrá, romhalommá omlik, |
| úgy marják széjjel drága nyelvünk testét, |
| szellemét, lelkét pusztító férgek, ránk küldött |
|
| szavak, torzzá csavarják mondatainkat, |
| bankárok, tőzsérek tolvajnyelve ömlik |
| a képernyőkről, hírlapokból és uralja már |
|
| országházunkat, iskoláinkat, hivalkodik |
| táblán, hirdetésen, szótáraink helyébe |
| a „Basic English” rabszolgáknak készült |
|
| hatszáz szava lép, hogy megérthessük idegen |
| uraink parancsát és tudjuk megköszönni |
| ostobaságunkat kegyesen elnéző jóságukat. |
|
|
14 [Romokon…]
| ROMOKON lépdelsz, jog, törvény, igazság |
| csak korhadt avar, kivágott fák sora az |
| erkölcs, tisztesség, becsület, csupa ósdi |
|
| előítélet, már kereskedni sem lehet velük, |
| mert ki akarna régi mécsest világításul, |
| evéshez kőkést, ki ülne fel egy szürke |
|
| szamár hátára, ha világot indulna látni, |
| ki nem legyintene a régimódi, megavasodott |
| intésekre, a „ne lopj”, „ne ölj” parancsaira, |
|
| ha büntetlenül lophat, ölhet is, ki venné |
| igaznak a törvényhozók műanyag igéit, |
| ha tőlünk kicsalt hatalmuk csúcsain merev |
|
| arccal, vagy mosolyos derűvel játsszák el |
| a komédiában kívülről tudott szerepeiket |
| s színházzá változtatják az Ország Házát. |
|
|
15 [Egy…]
| EGY liter tej és fél kiló kenyér, pénztár, |
| szatyor, kórházi bot, kis pad, árnyék, beton, |
| gyógyszertár, tizenkét csepp, háromszor két |
|
| tabletta, otthon, lakbér, villany, víz, fűtés, |
| leves, csirkenyak, parizer, egy szelet hús, |
| postás, üdvözlőlap, három gyerek után egy |
|
| unoka, kicsiny fénykép, idő, évek, évek, |
| holtak, barátok, holtak, asszonyok, halmok |
| a temetőben, por, csend, három millió öreg, |
|
| nyolcvankét millió, banknak négy milliárd, |
| csőd, csőd, hamis csőd, eladott gyárak, házak, |
| földek, erdők, utak, NATO, UNO, szerződések, |
|
| külföldi katonák, kormány, törvény, parlament, |
| három-per-három, csend, csend, három millió öreg, |
| Világbank, egy liter tej és fél kiló kenyér. |
|
|
16 [Fejsze…]
| FEJSZE villan, dörrenés, golyó repül, nehéz |
| tégla emelkedik, öklök lecsapnak, fröccsen a |
| vér, tocsog, fojtogató kezek, üvöltözés, sikoly, |
|
| halott a konyha kövén, a széjjel dúlt ágyon, a |
| kútba dobottan, elásottan a kukoricásban, gyerek |
| a szemétben, pénz és politika ólma alatt megroppan |
|
| minden, harag füstöl, gyűlölet lángol, izzik, |
| lélek fordul őrjöngve lélek ellen, élet halált |
| kíván, vízbe fojtja szülöttjét anyja, ősz anyját |
|
| veri méhéből szült fia, férjét gyilkolja nő, |
| nincs már család, vad szemek, összeszorított |
| szájak, a pénz parancsától idegenre változó |
|
| arcok, nincs menekülés, önmaga ellen fordul a |
| szeretet, szörnyeteggé változtat a hála, síró |
| apa kését először fiába, aztán magába döfi. |
|
|
17 [Szellem…]
| SZELLEM, képesség, akarat hiába, levágódnak |
| előtted a lehetőségek sorompói, a nyilvánosság |
| urai nem engednek szólni, kifacsarják menteni |
|
| vágyó eszméidet, kikacagtatnak, torz bábuvá, |
| bohóccá változtatnak, kiáltásra hiába nyílik a |
| szád, betömik, túlharsog az olcsó lárma, harsány |
|
| rikoltozás, dobok döngetése, nem juthatsz néped |
| elé, nincs szószék, lelöknek, hiába próbálsz |
| kapaszkodni, bankókat bezsebelő ellenségeink úgy |
|
| tüntetnek el, mint cirkuszi bűvész a nyulat, |
| nekik nyílik a világ, tengerek szépsége, magas |
| hegyek hava, te a celládban kuporogsz s közben ők, |
|
| a díjazottak és koszorúzottak kábítószereket |
| ígérnek, Szodoma népének bűneiért rajonganak, |
| s téged keserű magányba és néma halálba fojtanak. |
|
|
18 [Rávetette…]
| RÁVETETTE szemét holdezüst, naparany, |
| apáink vérétől, porladó csontoktól, nehéz |
| verítéktől, könnyektől, évektől termékeny |
|
| földünkre. Szántók, puszták, megszentelt |
| búzatáblák, történelem sújtotta vidékek |
| kapzsi kéz nyúl értetek, kihúzza lábunk |
|
| alól utolsó jószágunkat, életünket, sóvár |
| elmével számol, rátelepedne, belevágná |
| körmét, kellene neki tanyánk, esőnk, nyarunk, |
|
| kukoricánk, kellene édes folyamok öntözte |
| véges végtelenünk, határunk, országunk, dús |
| jövő nélkülünk, kellenek földosztásos dűlők |
|
| nélkülünk, fölösleges akadályai vagyunk |
| tervének, vágyának, bőgatyás lomok, mert |
| magának akarja megkapni az Ígéret Földjét. |
|
|
19 [Testvériség?]
| TESTVÉRISÉG? Egyenlőség? Szabadság? Jogok? |
| Ott kuporogsz az utcasarkon, melletted kis |
| papírlap kéreget, rossz gönceidet húztad |
|
| magadra, piszkos, mosatlan, vén rongyaidat, |
| várod, megcsörrenjen kalapodban a pénz, de |
| hiába vársz, hiába fordulsz könyörögve a |
|
| híres alapítványhoz, mert kultúránkat |
| szeretnéd védeni, mert nehéz kutatásod új |
| világokba vinné a tudományt, mert a csillagos |
|
| ég minden titka kinyílt előtted, hiába kérsz, |
| a költségvetés kapuja bezárult, egy árva |
| petákra se számíts, dobd el könyveidet, |
|
| hajítsd szemétre elméd kincseit, öltsd fel |
| avitt rongyaidat, ülj le a bank előtt, a |
| sarkon, hajts fejet, tedd magad elé kalapod. |
|
|
20 [Igen…]
| IGEN, uram, én lenni segítő, önnek segítő, |
| tudni minden, taxi városba, lenni olcsó, pontos, |
| lenni jó számla, igen, vinni csomag, yes, yes, |
|
| tudni szálloda, izé, hotel, óh, óh, Amerika, USA, |
| mi kapni dollár sok, mi adni vissza sok, sok, |
| tudni USA gazdag, erős, nagy, jó, mi szeretni |
|
| USA katona itt, yes, lenni nekünk étele jó, paprika, |
| vitamin, bor, tokaji, finom, uramnak lenni finom, |
| régen itt lenni sok-sok török, lenni, juj, tatár, |
|
| lenni Habsburg, lenni sok háború, de most lenni |
| béke, uram kívánni valami, ccc, lenni itt sok szép |
| girl, sok szép, jó boy, kevés dollár megkapni minden, |
|
| mi lenni jó, segítő, szeretni idegen, ha akarna |
| valami, mi megtenni, meglesz, kevés dollár, mi |
| itt segíteni, mi lenni jó, yes, mi lenni hungarian. |
|
|
21 [Talpra!]
| TALPRA! Nem kiáltás már, nem harsány parancsszó, |
| jön valahonnan mélyből, föld alól, kútból, |
| ólomszürke felhő magasából, erdőből, rommá dőlt |
|
| ház pincéjéből, bányából, tiprott vakondtúrásból, |
| csak sóhaj, papíron sercegő toll, reszelő halk |
| csikorgása, szétrepedő vászon, késtől reccsenő |
|
| eleven hús nesze, parázsra fröccsenő vízcsepp |
| sustorgása, nyaki gerinc fájó csikordulása, |
| elfojtott jajszó, öregek halk, szótlan nyögése, |
|
| csak suttogás, szék nyikordulása, kopott szekrény |
| roppanása, azt hiszed, hang, de nem tudni már, |
| hangzott-e, vagy füled zúgott, tüdőd zilált, a |
|
| melled hördült, vagy szíved dobbant váratlanul, |
| fülelsz, vársz, hallani akarnád, de elmúlt, |
| beléveszett az adok-veszek vásári zsivajába. |
|
|
22 [A sírt…]
| A SÍRT, hol nemzet… Népek sírnak értünk, |
| utánunk? Vezérek törlik könnyüket? Ágyúk |
| lőnek sortüzet, zászlók lehajlanak? Idegen |
|
| az emberi érzés, nem lesz gyász akkor sem, az |
| érdekük, hatalmuk, pénzük, mohóságuk, rabló |
| vágyuk örömre, dalra serkenti őket, előjönnek |
|
| haramiafészkekből késsel kanyarintani az |
| itt hagyott maradékot, falni, zabálni az |
| örökséget teli szájjal, egymást is irigyen |
|
| leskelődő szemmel nézni, kinek jut több, |
| kinek jut Tokaj nektáros szőlőivel, ki kapja, |
| marja el a Magyar Tengert, a Tisza lágy vizét, |
|
| a Várhegyet, az olajkutakat, az Alföld |
| termő síkját, melyért csak halni tudtunk, |
| hazánkat, melyért nem tanultunk élni. |
|
|
23 [Betört…]
| BETÖRT kapuk, leomlott bástyák, templomaink |
| égnek, múltunk, jelenünk, jövőnk az idegen, |
| rajtunk röhögő zsoldosok kezében, tapossák |
|
| legszentebb érzéseink, arcunkba vágják |
| gyalázkodásukat, kábítószert nyomnak |
| gyermekeink lelkébe, betolakodnak kicsiny |
|
| otthonainkba, együk azt, amit ők adnak, |
| igyuk italaikat, felejtsük el énünket, |
| nincs iskola, nincs kórház, „hallgass”a |
|
| nevünk, míg belőlük ömlik fortélyos beszéd |
| szennye, úgy öntenek ki bennünket magunkból, |
| mint ürgét a maga ásta menedékből, arcuk |
|
| diadaltól ragyog, tudják, hogy övék lesz |
| a zsákmány, mert erősek, erejük a végtelen |
| gyűlölet s a gyengeségünk, nem menekülünk. |
|
|
24 [Sötétség…]
| SÖTÉTSÉG, nincs fény, vakon tapogatjuk az |
| érdes, kemény falakat, víz tocsog lábunk |
| alatt, kemény sziklák közt visszhangtalan |
|
| barlang a világ, városok alá vájt szennyes |
| csatorna, szemünk hiába keres, nincs fény, |
| hol vannak mécsek, gyertyák, lámpák, hol |
|
| vannak múltunk fáklyái, napjai, a homályban |
| még itt is ellenség leskelődik, bárdokkal, |
| bunkókkal kitörlik villogó emlékeinket, |
|
| vakuljunk, feledjünk tapogassuk csak a |
| durva, nedves köveket, elvész szemünk fénye, |
| tétova, bizonytalan a léptünk, de ott, fönt, |
|
| fölöttünk, bankok trónusain, a hatalom és |
| a pénz mágikus fényében uralkodnak, akik |
| bennünket barlangok, csatornák mélyébe űztek. |
|
|
25 [Ég…]
| ÉG az erdő, láng fut karcsú fenyők, öreg, |
| göcsörtös tölgyek törzsén, ágain, fekete |
| halom lesz a zöld levél, madarak fészke, |
|
| mókusok menedéke, hangyák országa, Mohács |
| és Mohi kísértete fúj, viszi tovább a |
| tüzet, ismeretlen Szolimánok haragját, és |
|
| már égnek a szomszéd tanyák nádfedelű, kis |
| házai, hamvadnak falvak, templomok, rohan |
| a szörnyeteg, lecsap a sikollyal ébredő |
|
| városokra, átugrik kék Dunán, szőke Tiszán, |
| nincs megállás, nem lankad, lobog, süvölt, |
| lobbannak könyvek, könyvtárak, iskolák, |
|
| serceg szép anyanyelvünk, ikes ragozásunk, |
| a hét vezér, a mama, a papa, a tőszavak, |
| pernye lett zászlónk vászna, hamu a nevünk. |
|
|
26 [Magányos…]
| MAGÁNYOS jegenye reszket, hajlong a hideg, |
| őszi, jajgató szélben, kavarog a por az üres |
| utcákon, sír a tetőkön a nád, hullik a cserép, |
|
| futkároz málló, lakatlan házak között a szél, |
| sípol letört ajtók deszkáin, rohangál beszögelt |
| ablakok nyílásán, kavarog elhagyott konyhák, |
|
| szobák útvesztőiben, esik a falakról festés, |
| mész, vakolat, kiszakad kiskertből a rozmaring, |
| fut a szél az ivóban, nincs nótaszó, nem cseng |
|
| a pohár, egyetlen árva asztal korhad, nyikorog, |
| megdűl, összeroskad, néma az iskola, gyerekek |
| árva hangján dudál, jajong a szél, felkap egy |
|
| papírdarabot, forgatja, nézi, a padlóra ejti, |
| süvöltve nekiront a téren a templom magas |
| tornyának, húzza, kongatja a lélekharangot. |
|
|
27 [Isten…]
| ISTEN elhagyta templomainkat, elszállt, ha |
| volt, kupolák, gótikus boltozat alatt kongó |
| üresség, fakó festmények, orgonák recsegő |
|
| hangja, fából faragott szobrokról pattogzik |
| a máz, szú perceg padok málladozó deszkáiban, |
| repedezik a talapzat köve, fényét veszti az |
|
| oltár, kitördelt színes ablakok helyén vak, |
| homályos üveg, porlad tokjában a szent vértanú |
| csontja, oszlopokon rianás, mint a jégen, az |
|
| örökmécs pislog haloványan, nem mártja senki |
| kezét szenteltvízbe, nem jön felvirágzott |
| mátkapár esküdni örök hűséget, nem hoznak |
|
| keresztelni gyermeket, nem térdelnek gyónni, |
| áldozni, bűneiket bánni, elhagyta Istenét a |
| nép és az Isten elhagyott bennünket örökre. |
|
|
28 [Jaj!]
| JAJ! régi szép magyar nép |
| Fortuna szekerén okosan ülj |
| Lilla is, ki bennem a reménynek |
| Romlásnak indult hajdan erős magyar |
| Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat |
| Isten veled, hazám, bátrak hazája |
| Kis lak áll a nagy Duna mentében |
| Megenyhült a lég, vidul a határ |
| Be van fejezve a nagy mű, igen |
| Itt a nagy halott előttünk |
| Közelg a végzet, hallom zúgni szárnyát |
| Góg és Magóg fia vagyok én |
| Szeretnék néha visszajönni még |
| Este van, este van, kiki nyugalomba |
|
Az emberfaj sárkányfog-vetemény: |
| Nincsen remény! Nincsen remény! |
|
|