Aranypor

Csak egy pillanat kell,
 
csak egy pillanat,
szétmálló felhőből
 
kikukkant a nap.
A torony hegye már aranyporos,
hivatal teteje aranyzáporos,
görcsével a fa, örvényével a víz,
az igaz, a hamis, s a föld röge is.
Arany a Városligetben a tó,
arany a disznóól, a kacsaúsztató,
a céllövölde, a hullámvasút,
a földalatti és a sötét Alagút.
Arany a lányok erkölcse s haja,
a hintaló és a hajasbaba,
alig egy marék aranypor elég,
és aranyos a kő, a sár, az ég.
Aranyból folyik a bor, meg a tej,
arany az ember, ki szóra figyel,
az, aki kérdez, és aki felel,
és aki nem kérdez és nem felel.
Csak egy pillanat kell,
 
csak egy pillanat,
szétmálló felhőből
 
kikukkant a nap.

1969

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]