Villám

Már késő volt. Mire behunytam
szemem, a villám képe beleégett.
Aztán a dörgés rendítette meg
és rázta meg a vidéket.
Aztán újra villám és dörgés,
magasságoktól fák csúcsáig.
Pazarolta az ég iszonyú
és érthetetlen energiáit.
És aztán csönd, s felhőtlen ég.
Gyümölcsökön csillog a nap.
Hunyt szemem mélyén a semmibe
tűnt villámok vakítanak.

1960

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]