Ficánka játszik
Ficánka fekete kicsi macska, |
Mindig örül, ha játszhat. |
Pofonra áll az a puha mancsa, |
s nem nyávog ő, csak nyivorászgat. |
|
Szemüveg kéne: rövidet lát, |
no meg egy csöppet kancsal. |
Az ágy szemében fura hegyhát, |
megmássza hát ez a cica-angyal. |
|
Egeret, majmot odaképzel, |
van ott bölény, hold, csuda vekker, |
szekrény és tolldísz s teli mézzel |
kanál is – nyalja vagy ezerszer. |
|
Hogyha betéved a szobába, |
fejtetőn zsizseg ott minden. |
Mondják neked még: „Te Ficánka! |
Hordd el az irhád innen!” |
|
Ficánka fekete kicsi macska, |
Cirókál négy csöpp puha mancsa, |
s dorombol és nem nyivorászik. |
|
|
|