Mit olvasnak a gyerekek?

A modern költő, aki a lehetőségek között válogathat, akkor él jól a lehetőségeivel, ha nem leszáll a gyerekhez, hanem fölemelkedik hozzájuk.

Volt idő (nem is olyan régen!), amikor a gyerekeknek szánt versnek annyi köze volt a költészethez, mint a Tihanyban ma is népszerű árucikknek, a festett kagylónak például Ferenczy Béni plakettjeihez. Móricz Mehemedje vagy Petőfi Arany Lacinak írott verse ritka jelzőkövek a múltból, körülöttük semmi; Pósa bácsi és utódai vígan lubickoltak „költészetük” békalencsés állóvizében, s nemzedékek fejét – gyanútlan gyerekfejeket – nyomták az undok lé alá, kortyoltatván belőle nagyokat, s a gyerekek ittak, nem lévén más italuk. Jobb nem gondolni gyerekköltészetünk őskorára – ennyi a története.

Weöres Gyümölcskosarával kezdődik minden, ami újnak, igazi gyerekköltészetnek mondható. Könyvének sok feledhetetlen verse a Meduza Rongyszőnyeg ciklusából emelődött a gyerekekhez, s tulajdonképpen nem gyerekversnek íródott egyik darabja se; éppúgy járt vele Weöres, mint Bartók a Mikrokozmosszal. (A történeti hűség kedvéért megjegyzem, hogy Aszódi Éva és Binét Ágnes már előbb fölfedezte a Meduzát, azaz a Rongyszőnyeget, s időálló antológiájukat, a Versek könyvét Weöresre alapozták; az első alkotó mégis Weöres.) Sose hallott ütemek, verszenék, ismeretlen képi világ, magyar nonszensz, tréfás szóbukfencek, s még mi minden van együtt a Gyümölcskosárban! Farkas Ferencben azonnal zeneszerzőre talált Weöres, s azóta is a fiatal zeneszerzők fő passziója a Weöres-témákban kalandozás. Utána jött a Bóbita – ez lett a gyerekköltészet kályhája, ahonnan költő és gyerek egyaránt elindul.

Gyerekeink „szerencséje”, hogy egy időre sok jelentős költő az irodalom margójára szorult: ujjgyakorlatnak és önvédelemnek szánva kezdtek költőink a gyerekekhez szólni. Verses mesét írt Jékely, Pilinszky, Fodor András, Lator László, gyerekverset Takáts Gyula, Hajnal Anna, Mándy Stefánia; Nemes Nagy Ágnes, Kassák Lajos, Zelk és Jankovich mindig vonzódott a műfajhoz: József Attila, Szabó Lőrinc és Szép Ernő gyerekverseit a Móra Könyvkiadó szemelgette össze a teljes életművekből, mint ahogy a már említett költőknek is ez a kiadó volt ösztönzője. Különféle antológiákban egyre nagyobb szerepet kapott a népköltészet; Csanádi Imre gyerekkísérleteit olyan fontosnak tekinthetjük, mint Kodály zenéjét zenei kultúránk alakításában. Újabban Tamkó Sirató Károly a legnépszerűbb Weöres mellett; az ő avantgárd hangszerelése a másik kályha, gyerekeknek s gyerekekhez szóló költőnek egyaránt.

Az említetteknek köszönhető, hogy rangja lett a műfajnak; katonai nyelven: tele van gyerekköltészetünk tengernagyokkal s ellentengernagyokkal.