Finn költők versei

A finn költészetet sokáig Vikár Béla remek Kalevalája jelentette számunkra, aztán Képes Géza lírai fordításai, s egy-két tétova kísérlet, más alig. Többet beszélünk „északi rokonainkról” a kelleténél, s kevesebbet teszünk az igazi megismerésért. Pedig költészetük hozzánk emelésével értethetnénk meg a legjobban: kikkel is vállaljuk tulajdonképpen a sokat emlegetett rokonságot, mivel a költők mondják el a legtöbbet népükről, olyankor is, amikor egyes szám első személyben csak magukról vallanak. Hamarosan megjelenik az első átfogó igényű finn költői antológia, költészetük kezdeteitől a mai legjobb költőig, kiadója a Móra Könyvkiadó Kozmosz könyveiben megjelenő sorozat, A Világirodalom Gyöngyszemei. Összeállítója Fábián László, fordítói közt találjuk mai költészetünk érett s fiatal reprezentánsait, például Weöres Sándort, Képes Gézát, Ágh Istvánt és Buda Ferencet. A most elhangzó versek öt, nálunk eddig nem ismert XX. századi finn költőt mutatnak be. Kettő közülük halott: Einari Vuorela afféle vándorköltő volt, 1889-ben született, 1972-ben halt meg. Fáradhatatlanul járta az országot, így elsődleges élményei a természethez, a finn népi élethez fűzik. Finn irodalmi körökben is keveset tudtak róla, mert állandóan az országot bújta; halálát is fél évvel halála után tudták meg, mivel azt hitték róla, hogy megint elbújt valahol. Pedig végleg elbújt. Pentti Mustapää 1899-ben született, ez év februárjában halt meg; az ő nevéhez századunk első fele modern lírai áramlatainak elsőrangú közvetítése fűződik, sok európai hatást oltott a modern finn költészetbe. Aale Maria Tynni a legjelentősebb élő finn költőnő, 1913-ban született. Olli-Matti Ronimus 1929-ben született, jelenleg Párizsban él, s keveset tartózkodik Helsinkiben. Pekka Elias Lounela a legfiatalabb köztük, 1932-ben született, a modern finn költészet ígéretes tehetsége.