|
Korniss Dezső festményére
| Bujtattuk csürhés Heródes elől. |
| Komisz beszédünk becét gyöngyözött. |
| Térdeltünk szalmás jászola köré. |
| Kétezer év se kellett elfeledni, |
| hogy Máriának hordtunk paszitát: |
| ürücombot, úrtól lopott narancsot, |
| hadd legyen elég teje szoptatásra, |
| különben nem lesz Kisdede király. |
|
| Mégsincs atyjában semmi irgalom. |
| Fölöttünk bekönyökli az eget. |
| Szegény hazánk fölperzselt Betlehem. |
| Küld ellenünk új Heródeseket. |
| Szegény hazánk nagy rühes legelő. |
| Bárányunkat eszik a farkasok. |
| A királydinnyés homok vérnyelő. |
| Utat mutatni csillag nem ragyog. |
|
| Szólunk, mert gazdánk nem panaszkodik. |
| Lehajtott fejjel fekete kövön |
| fehéren ül s nem tudja, hogy megőszült, |
| nem méri az idő tiktakolását. |
| Kifosztatását tűri hangtalan. |
| Nyakán kötél, ő tűri hangtalan. |
| Hazája, háza, minden veszve van. |
| Helyette köpünk urak keserűt – |
|
|