| Grundok Margitja nyiszálta kemény- |
| papírból csálékoszladt koronád, |
| ikonról lenyalt aranyat köpött rá; |
| jogarodra lófejet faragott |
| és nyerítteti az Iszkázi Mester; |
| aj, még nyakadban a palotabér, |
| Pemzli-apó majd összeguberálja. |
| Udvari bandád: kilenc tökdudás, |
| szoprán malacok, basszus ökrök rínak, |
| káromkodásod várva, mint a törvényt. |
|
| Repülőid leltár porát nyelik, |
| nem masíroznak ceruzabakáid, |
| hullatja vörösét a flaneling, |
| bepingálatlan vászon szaladoz, |
| találóskérdést játszik a macskákkal, |
| árvaságában Szahara ernyője. |
|
| A gólyalábú lányok fintorognak, |
| karcolja torkuk a menzaspenót, |
| telizsongják a bálványköveket: |
| ez február tizenhetedike, |
| ez Samu király születése napja, |
| de hol iszik, hogy nem támít ide? |
| „Kinyalhatjátok” szólsz ministráns-mollban, |
| s közéjük vágod országod almáját: |
| egy féltéglát, mi a mésztől fehér. |
|
|