| Darusírás szabdalja szürke menny |
| háló-bogait, üszög és rohadt |
| pisztráng szava ömöl a nagyistvános |
| parasztház küszöbén bámészkodó |
| szemekbe, szél s ördögszekér teker |
| béklyót bokára; rekedt duda szól; |
| hasas felhő csapdossa földre sárga |
| cseppű vizét: konya kukorica, |
| gutaütötten szétrepedt tökök, |
| vakondtúrásba döfött pipaszár, |
| kék gyereksapka szalag-maradéka, |
| sarokkal barázdába taposott |
| tűri, ahogy pofont a nazarénus; |
| Frankföld ez, gondolom, Ronsard ablaka szemben, |
| egy nyirkos sárga csepp hüssel tarkómra csetten; |
| füvek halála s más ostobaság |
| ökrendeztet; göröngyöt rugdosok |
| folyóba, Indre vagy Cher, nem is tudom, |
| mert álom ez MOST, ébren soha többé |
| Lábam Cher s Indre partjára nem teszem; |
| sötétben vizespoharat vezet |
| számhoz tíz ujjam és a lyukas álmon |
| kirepül Éva, kirepül Cécile. |
|