Mikor elfüstölögtek Péter villámai, |
jött, jött a birkanyáj, csapzott volt, sinkai, |
keserű gyapjúszag folyta be a kaput, |
vízben ökrendett a tejgyűjtő kisvasut, |
bodza és farkasalma, bürök illata szállt, |
rémült szamár nyekergett szívhezszóló iát, |
lopott körtém az ingben, majd titokban eszem, |
s képmutatón imára kulcsolva két kezem, |
summáslány-dana: ÉN NEM ILYEN LOVAT AKARTAM – |
Károlymajorra még egy zöld villám lecsattan. |
|