Harang^*

láttam szomorúságodat szemedben szomorúságomat ujjaim vágtató lovak dobogtak márvány-gerinceden de hozzám hajtottad fejed hozzád hajtottam fejem egy szárnyacsavart ablakot a szél az utcára csapott városmajor harangja vert sötétség pohara betelt tejfogad koccant mire kell ez a szerelem mire kell forgott ég-föld velünk s tudtuk hogy csak elveszünk hallgattam gyerek-sírásodat hallgattad gyerek-sírásomat