Zöld süldőlány, böcölléző-buta, |
szerelmet lángol a kukorica, |
édes szamár, piheg, nevet, |
ragyogva susog egy nevet. |
|
Jézusnak meg nem mondaná kibe, |
csak toronybimbamot ver a szive, |
ha rászólnak, fülig pirul, |
vihog zizegő zöld haja alól. |
|
Lábánál ugrál a rétek nyula, |
szélbanya kérdi, mért ez a ruha, |
s cibálja zöld testéről lefele, |
tejkönnyet sírhat hetvenhét szeme. |
|
|