Eltüntek az égen^*

Láttam egy nyáron Mecséren három nyikorgó szekéren lehetetlen szépet: fekete násznépet. Esküvőztek a cigányok, megmosdottak mind a lányok, hétszer szépek voltak, cigányul daloltak. Legszebb lány volt a menyasszony, készülődő ifiasszony, tízen körülállták, szép bőrét csodálták. A vőlegény szivarozott, tiszta fehér inget húzott, nem is hegedültek, dobogva fütyültek. Három nyikorgó szekéren nagy port vertek föl Mecséren, s lehetetlen szépen eltűntek az égen.