Miben különböznek a nő írók?

Ha nő írók írásairól beszélünk, sohasem felejtjük el, hogy a nő írók nők. A nő írók női jellegét szívesen vesszük észre, de azt sohasem vesszük észre, hogy a férfi írók férfiak. A nő írók műveire mindig rácsodálkozunk, és néha azt szoktuk mondani: úgy ír, mint egy férfi. Ez elismerésnek számít. A férfi írók esetében igen ritkán mondjuk valakire, hogy úgy ír, mint egy nő. Ez nem számít elismerésnek. Az irodalom nemek szerinti felosztásában akaratlanul is fügét mutatnak az előítéletek. (Katherine Mansfield novellájában vad nősténységet vél felfedezni egy magyar méltatója.) Az ex librisek Pegazusain mindig férfiak lovagolnak, ezek a férfiak szánalomra méltóan cingárak, a szemükben őrület lobog. A múzsák viszont nők, pirospozsgás és nyugodt tekintetű hajadonok. A legjobb, amit tehetünk, ha meg sem kíséreljük, hogy felismerhető jegyeket fedezzünk fel a nő írók világában. Minden felfedezés azonnal megcáfolható.

Fiatal írókat mutatunk be ismét, s a fiatal írók most történetesen – és kivételesen – nők.

De ezt tekintsük a legszemélyesebb magánügyüknek.