A fikusznak is lelke van

A hétfő reggeli műsorban természetgyógyászokat mutattak be. Egyikük botra rögzített rugóval képes volt meghatározni, hogy az étel, ital s a gyógyszer jó hatással van-e a szervezetünkre. Amennyiben jó hatással van – vagyis a gyógyszerből sugárzó frekvencia pótolja azt a frekvenciát, ami a szervezetünkből hiányzik –, a rugó azonnal mozgásba lendül. A riporternő kérte a természetgyógyászt, hogy vele kapcsolatosan is próbáljon ki bizonyos gyógyszert, valamiféle hashajtó lehetett. A természetgyógyász komolyan vette a feladatot, és minél inkább közeledett a riporternőhöz, annál határozottabban állt fel a rugója. Eredmény: a gyógyszer jó, s igen alkalmas még a húgyutak fertőtlenítésére is. A természetgyógyász azután növényeken próbálta ki az ingáját. Amikor egy muskátlibokor fölé helyezte, a rugó jobb felé kezdett körözni, ami azt jelentette, hogy a muskátli jól érzi magát, köszöni szépen, semmi nem hiányzik neki. De amikor a természetgyógyász egy pohár vízzel meglocsolta, az inga azonnal bal felé fordult, ebből megtudhattuk, hogy nem szereti a klóros vizet.

Ez a mutatvány némi lelkiismeret-furdalást ébresztett bennem, mert hát nekem is van egy öreg fikuszom a hálószobában, és még sohasem gondolkodtam el a lelkiállapotán. Elhatároztam, hogy ezentúl a legfinomabb tápokkal fogom etetni, sőt vasárnaponként egy kis trágyát is adok neki.

Végül is elmondhatom, hogy hasznos tapasztalatokat nyertem a természetgyógyászokról szóló műsorból, melynek további elemzését a délutáni lapunkban folytatom.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]