Fogyasszunk több cickafarkfüvetAmióta beszereztem Dr. Dr. med. Fritz Geiger Gyógyteák című könyvét, többé nem kell órákig várakoznom a körzeti rendelőben, a gyógyhatású teák szinte valamennyi panaszomat elmulasztották, a hónaljsömörtől az éjszakai lábizzadásig. Nemrégiben például erős nemi vágy vett erőt rajtam, ezzel bizony nem jó tréfálni, mert a könyv tanúsága szerint „családi körben zavaró lehet egy felfokozott izgalmi állapot, mely nem nyer levezetést, és vad kitörésekhez vezethet.” Mielőtt a vad kitörések bekövetkeztek volna, macskagyökérből és komlóból elkészítettem a nemi vágyakat mérsékelő gyógyteát, ám a sietség izgalmától remegni kezdett a kezem. Szerencsére a végtagremegés ellen is találtam javaslatot – orbáncfű, levendula és kakukkfű keveréke –, csakhogy mire a tea elkészült, elfelejtettem, mi volt az eredeti panaszom. Dr. Dr. med. Fritz Geiger könyvének birtokában játszi könnyedséggel győztem le a feledékenységet a citromfűlevélből és fehér ürömfűből összeállított teával, melyből – ahogy ezt Dr. Dr. med. Fritz Geiger meghagyta – a nap folyamán elosztva kortyonként 1-2 csészével elszürcsölgettem. Alig telt bele néhány nap, míg végre eszembe jutott, hogy a felfokozott nemi vággyal kezdődött minden, s már csak az okozott erős fejtörést, hogy családi körben miért nem lehet levezetni a vad kitöréseket. A feszült gondolkodástól megfájdult a fejem, s hiába enyhítettem ezerjófűvel, illatos ibolyafűvel és szagosmügelevéllel, a hasogatás újra és újra visszatért, sőt depresszióvá fokozódott. Dr. Dr. med. Fritz Geiger könyvét böngészve nem volt nehéz megállapítanom, hogy ezek a változó kor jellegzetes panaszai. Ez az állapot nekünk, férfiaknak is fejzúgást, egyre zsugorodó önbizalmat és időnkénti viszketést okozhat, amennyiben mellőzzük a gyógyfüveket, nevezetesen a libapimpót, vérehulló fecskefüvet és ánizsvirágot. Még hatásosabb, ha a teához tövisesiglice-gyökeret, kutyabengekérget, mályvavirágot és tengerparti sást keverünk. Bevallom, nem volt könnyű dolgom. Még a libapimpót és a vérehulló fecskefüvet némi protekcióval sikerült beszereznem, de a kutyabengekéreg és a tengerparti sás igen sok utánjárást igényelt. A sok feszültségtől kezdtem zavarosan viselkedni, olykor dühkitörés fogott el, s már-már félrebeszéltem. Egyesek szerint ellentmondást nem tűrő hangon többször is kijelentettem, hogy Csurka István a huszadik század legnagyobb drámaírója. Azóta mindennap iszom két csésze meleg teát, 30 g erdei pajzsika és 30 g levendula keverékéből. Dr. Dr. med. Fritz Geiger szerint ez a legbiztosabb ellenszere a kezdődő elmebajnak. |