Étel és Irodalom

János vitéz kedvence – olvasom egy háromcsillagos szálloda első osztályú éttermének étlapján. S mivelhogy az éttermet általában nem magyarok látogatják, ott áll németül is: Lieblingsspeise von János Vitéz. Igazán jó ötlet – gondolom magamban –, hogy ilyen ízes formában ismerteti meg külföldi vendégeikkel remekműveink nevezetesebb hőseit, egy különleges módon elkészített leves, tészta vagy húsétel ürügyén. Köszönet érte a vendéglátóipar tudományos kutatóinak, akik időt és fáradságot nem kímélve porladó könyvekből, elsárgult kéziratokból tárják napvilágra az értékes gasztronómiai-irodalmi adalékokat. A János vitéz kedvence receptjét – fűszeres vagdalthússal töltött karaj fokhagymás burgonyával – feltehetően abból az alább olvasható verstöredékből merítették, melyet Petőfi Sándor végül is kihagyott híres elbeszélő költeményéből.

 

Sürgött a sok tündér, készült az ebédre,
Mert János vitéznek nagy volt már az éhe,
Maga rendelé el, mi forrjon az üstben,
Volt a konyhán bőven, mit csak nyújthat Isten.
Ingyen mértek mindent, jó szó volt az ára,
Egy szép sertésdeklit megtörtek mozsárba;
Hozzá még a hízó oldala és hája,
S ami ízét adta, bazsalikom, zsálya.
Midőn e finomság apróra töretett,
Megtöltének vele egy nagy hússzeletet,
S hogy oda ne süljön a fenséges étel,
Locsolgatják sűrűn a fűszeres lével.
Hej, micsoda illat! Fokhagymás kolompér!
Felcsaptak a lángok, fortyogott a kondér,
Gyűlt a száraz rőzse, dolgozott a fejsze,
Imígyen készült el Jancsi liblingsspejze.

 

És most képzeljük el – a tündéri éposz szellemében és folytatásaképp –, hogy János vitéz betér a háromcsillagos szálloda első osztályú éttermébe, akkurátusan letelepedik egy asztalhoz, és megrendeli kedvenc pecsenyéjét.

Ez esetben a következőket olvashatnánk:

 

Két fertály órára kihozták az étket,
Rátekintett Jancsi, szeme tűzben égett,
Megpödörte bajszát, a szavai forrtak:
„Burkusnak való ez, nem magyar gyomornak.
A hús csupa mócsing, hideg a kolompér!
Ki mer ilyet adni száznyolcvan forintér’?”
Nem tett a nyelvére, karjára se féket,
Bement a konyhába, s leszúrta a séfet.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]