Számoljunk várakat

Régóta furdal a kíváncsiság, hány hajdani vár található Nógrádban, hazánk ezen festői szegletében, de még eddig senki nem tudott pontos felvilágosítást adni. Volt, aki azt mondta: tizenkettő, mások úgy vélték: harmincnégy. Ezért azután nem csekély örömmel olvastam a lapokban a jó hírt, miszerint a Nógrád megyei múzeumok igazgatósága és a Műemléki Felügyelőség között létrejött megállapodás értelmében várszámlálást tartanak Nógrád megyében. Lelkesedésem azonban korai volt, mert ugyanabból a közleményből arról is értesültem, hogy a várszámlálás több évtizedig fog tartani, és csak a jövő század második felében tudhatom meg, hány vár is áll Nógrádban.

Nem értek különösebben a várszámláláshoz, de nem lehet egyszerű dolog, különösen, ha a munkát „gyakran elemi, alapvető információk hiánya nehezíti”. Ez azt jelenti – gondolom –, hogy egyes nógrádi községek nem számolnak be a területükön fellelhető várakról, mert időközben a várakat gebines vendéglőkké, szabadtéri mozikká vagy szolgálati lakásokká alakították át.

Üdvösnek tartanám, ha a Műemléki Felügyelőség társadalmi segítséget is igénybe venne a feladat megoldásához, felszólítaná például a lakosságot, hogy aki észrevesz egy várat, azonnal értesítse a várszámlálókat. Ahogy mondani szokták: több szem többet lát. A sajtóban egyidejűleg közlemények foglalkozhatnának a várak felismerésének módszereivel, mert bizony gyakran előfordul, hogy ahol egykor vár állott, most kőhalmot fedez fel az utazó, mely fölött halálhörgés, siralom zajlik, ami igencsak megnehezíti a tájékozódást.

Ezzel – és más hasonló intézkedések foganatosításával – remélhetőleg sikerül a nógrádi várak megszámlálásának határidejét akár húsz-harminc évvel is lerövidíteni.