Koszorúk Cogitó úrnak
| És kiléptünk a nagy hollandus éjszakába |
| imbolygott a hold is akár egy hajólámpa |
| mintha egy közös-nagy hajót ácsoltunk volna |
| versek forgácsai röppentek föl a holdra |
| és lábunk elé segítségül a holdnak |
| fénykévéi mivel előttünk szétomoltak: |
|
| Dans les rets des étoiles. |
|
| Dans l’air tiède, glacés! |
|
| Ah! vous tombez des arbres |
|
|
| Aufs Herz der Nacht gesetzt: |
| nun komm ich nicht mehr frei, |
|
| und meiner Hand, die schreibt. |
| Fern leb ich, fern dem Bett, |
| das Form und Stütze bleibt. |
|
| Aus dem Bäumen, ach, fallt ihr und fall. |
|
|
| Fagyottan hull le mind, de mind. |
|
|
|
|