|
Nichita Stănescu emlékének
| amikor érted jött az angyal |
| egy világváros metrójában |
| rámcsukódtak a kijárati ajtók |
| kinn rekedt a holdat tojó madár |
|
| „meg-nem-született kutyák ugatását” |
| ha nyakunkba kölöncöt kötnek |
| és még azt se büntetlenül |
| s ha végül sintérkézre adnak |
| irgalmatlan tulajdonosaink |
|
| egy lányról jutottál eszembe |
| nem is olyan gyönyörű lányról |
| mosolyodtól üdvözülten ment |
| átal a sosszén be a parkba |
|
Kolozsvár, 1984. január 13. |
|