Időjóslás száraz nyári este
Rejti magát a sok csillag, |
meg-megakad a szél lomhán |
egy-egy vén diófa lombján. |
|
Nagy udvara van a holdnak: |
|
Nem ártana már egy csendes |
|
Nagy udvara van a holdnak: |
|
Azt se bánnám, ha jégverés, |
(pusztuljon a silány vetés!) |
Csak tudnám, hogy jövendőre |
|
Nagy udvara van a holdnak: |
|
egy-egy dörgés, egy-egy villám |
eped a föld, fúl az ember, |
fejünk fölött ahány felhő. |
Nyugszik a nap s újra feljő. |
|
Sárga vére foly a holdnak: |
|
Nagygalambfalva, 1956. július 16. |
|
|