Pasztell

Fortyogó kátrány ömlik a földre: hátrál a tarló. Vasbeton-kórók hegyén higanygőz napraforgók. Kék, zöld, vörös, fekete, sárga csöveket hajt a krumpliföld s a hajdani tengeritábla. Csövek tenyésznek beton és üveg csarnokokban, ahol csak a neon őrzi még a krumplivirágok színét. Puskacső-vékony, ágyúcső-vastag csövek indáznak, ágaznak zömök gépágyások között. – Támaszpont ez is. Nem álcázza más, csak az ég gyönyörű kékje, melyet bizalommal szeg körül a láthatár.