Vers a nyaralásról

Egy évi füst, egy évi szénpor, egy évi irodaszag s még sorolhatnám, egy évi mi minden után, kimenni, ki a hegyek közé, vagy le a tengerre… Bizony, hogy jó dolog. Már az az izgalom, a hurcolkodás, a tolakodás, szóval maga az utazás, mire annyit, de annyit panaszkodik az ember, hogy majd egyre derűsebb kedvvel emlékezzék vissza, már az is kész felüdülés. S hát a megérkezés, a fogadtatás, a villa… Végig fürkészed szobád minden zegzugát, kipróbálod a villanyt, a vizet; megtapogatod a függönyöket; a szekrénybe is belekukkintasz; port, piszkot keresel s nem találsz. Berendezkedsz. Ismerkedel, s ismerősökkel találkozol a vacsoránál. Elbeszélgetsz. Hallgatózol. Fenyők illatoznak ablakod alatt, szinte szobádban csobog a patak. – Még mindig valamit csinálnál. Megmosakszol, majd sokáig forgolódsz a kínosan tiszta ágyon, míg elnyom az álom. S reggelre akkorát aluszol, hogy magad is elcsodálkozol. Ugrasz, megreggelizel, újságot, képeslapot veszel. A bélyegragasztással elpepecselsz egy fél műszakot. Megírod, még a helyesírási hibákat is, amit máskor nem tennél, kijavítgatod. Amikor végre postán a levél, hívnak ebédre. Ebédelsz, bőségesen. Rágyújtasz, ráérősen, még szundítasz is egyet. És jönnek az új s a régi ismerősök, s neked is sétáló kedved támad. Barangolsz. Gyönyörködsz virágban, fűben, fában, s ha nem mutatnák a hosszúra nőtt árnyak, észre sem vennéd az este közeledtét. Észre sem vennéd, hogy íme, oda a nap… Ülsz egy pohár sör mellett hallgatag s valami furcsa lelkiismeretfurdalás féle kezd mocorogni benned, rontja a kedved, hogy csak néztél, láttál, és semmit, de semmit nem csináltál. Érvelni kezdesz: hát a felkelés, az is dolog, s a levélírás, az ebéd, s délutáni alvás, a kirándulás, – mind, mind munka. S csöndesen elmosolyodva nyugtatod meg magad. Hisz nem dolgozik itt senki, csak a pincér, a sofőr… No meg a költő, – de őt nem muszáj észrevenni –, aki egy fenyőfának dőlve, belepillantgat a jövendőbe, s kuszán, sebtiben e sorokat rója, mert nagyon felgyűlt a mondanivalója, s mert érzi, enélkül csonka lenne az emberiség történelme. 1955