Krónikás ének

Illyés Gyulának – odaátra

 
ég már a szekértábor is
remény sincs fölmentő seregre
 
a föld is ég
 
futja-e még
csonkán-bonkán elkeseredve
egy utolsó lesz-ami-leszre
 
csak hős ne légy
 
mert ebben
 
a hősietlen
korban hősnek lenni nem érdemes
 
és nem szabad
 
de meg se add magad
 
van aki már
 
kötélre vár
csüggedni is erőtlen
ég már a szekértábor is
istenem hová vetődtem
 
van aki sír
 
van aki szül
 
van aki hallgat
 
van aki jajgat
a zsoldosok az elmaradt
hópénzért kiabálnak
 
a tisztjeik
az átállás esélyeit
latolgatják suttyomban
szorosra húzzák a hevedert
 
s a tönkrevert
védők közt kilovagolnak
 
van aki sír
 
van aki hallgat
akik elmentek közülünk
nem voltak közülünk valók
mert ha közülünk valók lettek volna
 
nem mentek volna el
szétosztjuk az úr testét
utolsó kenyerünket
 
mindenki hallgat
ég már a szekértábor is
ég már a szekértábor is
 
a föld is ég
 
füstje a kék
egekben tova ködlik
 
potomság
 
a többit
megírja ha megírja más
zizegni kezd zizegni kezd
 
a hajdani
 
a majdani
 
kukoricás
 

1988

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]