K. barátomnak
| korszerű hősiesség az enyém |
| végig merlek kísérni ha nem is |
| a főtérig de mégiscsak a leg- |
| forgalmasabb európában úgy |
| mondanák a bánhofstrasszén |
| kiteszem magam az árgus tekin- |
| tetek s a tán mégárgusabb |
| rejtett kamerák prédájául és |
| bólintok biccentek a mellettünk |
| mindegyre föl-fölnyüszülő |
| félszet mégiscsak két gyerek |
| és egy asszony többé-kevésbé |
| jövője jelene sőt múltja de |
| futná a merszből ha nem is |
| a főtérig mosolyogni való |
| sőt nevetséges az én hősi |
| láttam egyszer mondom útközben |
| hogy mondjak én is valamit |
| láttam egy hős ledöntött szobrát |
| hányódni a tyúkudvar szemetében |
| mosolyogni való sőt nevetséges |
| volt ahogyan a kakas a szobor tetemen |
| nyakazott fejre pottyantva egyet |
| kukorékolt mosolyogni való |
| sőt nevetséges volt a hős |
| rohamra vezénylő karlendítése |
| ott a tyúkudvar szemetében ám |
| ha egyszer majd letiszto- |
| helyre állítják csodálattal |
| néz föl rá s megilletődve megy el |
| előtte az akkori arrajáró |
|
|