Dachaui képeslapokra

1 az appellplatzon csönd honol üresek benn a termek a turisták most valahol délen telelnek kiszúrták hitler fél szemét biztos valaki gyermek az őr éppen fotót cserélt és elhagytam a termet és beültem a moziba nonstop-módszerrel pergett az egyhangú tragédia teljesítve a tervet Csönd van. Szemerkél. Szél oson. Appellplatz. Ruhe! Holtszezon.   2 a mutathatósra abriktolt krematórium kéménye fölött füstnek is vélhetnéd hajdan-volt füstnek a dús ködöt tavasszal vagy a nyári kék alatt feledtetőbbek a látottak mikor a jegenyék új egyenruhát öltenek de most a ködben bólogó fasor vésztjóslón silbakol s a kürtőről a zsenge hó mintha olvadna félek mintha titokban valahol valakik fűtenének   3 kinéztem a mementóul (vagy mintaként?) berendezett barakkban egy aránylag tűrhetőnek remélt priccset és akaratlan kifészkeltem agyamban is für alle fälle egy szonettnyi-kis férőhelyet ahol a gondolat a zárt formában áttelelhet fölszabadul és megmarad még akkor is ha agyonvernek valahol legbelül unokáimnak jóvátételül 1984