Bogotai bagatellek

1 alig mentünk félutcányit elénk állt két mogorva úr hogy beszélünk dörrentek ránk mondtam nekik hogy magyarul lett erre nagy ribillió kevertem a szót hiába ha nem tudunk spanyolul hát miért jöttünk bogotába farzsebükből pisztoly villant s orrunk előtt bádog-jelvény dadoghattam én a világ bármelyik más művelt nyelvén papírt kértek és pattogtak mint a kecskebab a deszkán karon-markolt a két buzgó konkvisztádor-vérű hispán ráütöttem a kezükre ha szükségük van két rabra ne a nyelvünk – öltöttem ki a csuklónkat verjék vasba s káromkodtam egy huszárost ettől aztán békén hagytak de kísértett egész este árnya a két rémalaknak az indián szőlőárus tanúja a jelenetnek ráadott a font szőlőre ingyen még egy szép gerezdet   2 pompás székesegyház barokk katedrális drágakőből rakva benne az istálló színarany a jászol szelíd-szavú jézus jámborságra intő ostorodtól már a kufárok nem félnek kelj föl kicsi jézus az arany szalmáról kattintsd el a benti villany-örökmécsest s térdelj ki a templom eresze alá a poncsóban didergő indián vénasszony alkalmi kis tüze mellé melegedni 1983