A festő
A festő jut eszembe akinek |
nyár végi délután tartottam az |
állványát hogy el ne fújja a szél |
gyönyörű idilli táj éledt a vásznon |
tehén ballagott békésen az oltra |
|
de reggelre kelve ámulva láttam |
nyoma sincs a tehénnek aszályszín |
vörösesbarnával perzselte |
|
hová lett a tehenünk kérdeztem |
|
|
|