A festő

A festő jut eszembe akinek
künn az olt-parton egy
nyár végi délután tartottam az
állványát hogy el ne fújja a szél
gyönyörű idilli táj éledt a vásznon
tehén ballagott békésen az oltra
de reggelre kelve ámulva láttam
nyoma sincs a tehénnek aszályszín
vörösesbarnával perzselte
le a mester a tegnap
még zöldellő domboldalt
hová lett a tehenünk kérdeztem
eladtam mondta nincs
amiből kitelelnünk
 

1981

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]