Ahogy

ahogy tenyered homlokodra ellenzősíted meg-megállva ahogy el-elmagányosodva meg-megszállsz egy-egy éjszakára ahogy az üres polcra bámulsz s nem hiányoznak már a könyvek ahogy reggelente az ágy húz és nem-fölkelni volna könnyebb ahogy otthonod még hiányzik van-e otthonod igazában ahogy a szó is el- s kivásik az otthonokban most lakás van ahogy nyelved a rímre rájár mint ujjaid a billentyűkre ahogy foncsorosodva már-már arcod lesz tükrödnek a tükre ahogy a tűznek csak a korma senki senkinek számadással ahogy elfacérul a forma s a múzsa markát tartva házal ahogy az ismerőst felejted s az ismeretlen ismerősül ahogy a rég magadba-rejtett titok veled öregszik őszül ahogy az isten észrevétlen beléd épül minthogyha volna ahogy te is valamiképpen vagy a ház és annak lakója ahogy az erek mint a húrok aztán csak száll elszáll a lélek vagy sortűz nyomán tova surrog rajban akár a seregélyek 1994