Nyárutó

Langyos a Küküllő; vize mint a vászon, egy nagy szövőszéken fordul át a gáton. Lenn a gát alatt az ezüst zubogóban fürdik az arany nap, most van lenyugvóban. S még lennebb növekvő árnyukkal a fűzfák a lassuló folyót át meg átalússzák. Ott egy kislegény is prüszkölő lovával – úsztat a Küküllőn ő is át meg átal. Maradna még a nap, de nőnek az árnyak; kár, hogy nemsokára vége lesz a nyárnak.