Nagyanyó-kenyér

Búzát vittem a malomba, hej, de régen volt, amikor még a Küküllőn malom duruzsolt. Megőröltem a búzámat, lisztje, mint a hó, örült neki a ház népe, kivált nagyanyó. Sütött is az új búzából olyan kenyeret, illatára odagyűltek mind a gyerekek. Azóta is azt kívánom: legyen a világ olyan, mint a búza közt a kék búzavirág. Mindenkinek jusson bőven illatos-fehér, ropogósra sütött, foszlós nagyanyó-kenyér.