Margaréta
Hatalmas nagy szalmakalap, |
hogy az utas kislány lehet, |
Meg-megáll szusszanni egyet, |
aztán kaptat föl a hegynek. |
Olykor vigyázattal lép át |
egy-egy nyíló margarétát. |
Le is szedné, ha nem volna |
míg a kislány gondol egyet, |
s mert a keze foglalt, így hát |
|
|