Költögető

Hajnalonta engemet gerle-galamb költöget: jó reggelt, jó reggelt, mindenki már rég fölkelt. Rá a rigó: föl bizony, gyöngyös harmatot iszom, hű de jó, hű de jó, harmaton él a rigó! Cserépen a verebek kenik-fenik csőrüket: csiri-csűr, csiri-csűr, csak így telik meg a csűr. De a szarka rájuk reccsen, hogy egy kicsit csendesebben: csöndesen, csöndesen, nem süket itt senki sem! Túl a vizen valahol kakukkmadár kakukkol, kakukk szól, kakukk szól, túl a vizen valahol.