Faragott versike

Volt egy fakatona. Fából volt a lova: kengyelje, kantárja a kádár munkája, fából a patkója, fakovács patkolta: fából volt faragva a föld is alatta. Fahuszár, favitéz, Hadd látom, mennyit kérsz? Százat adj lovamért, ezeret magamért. Csapj oda, csapj bele, égjen a tenyere!