N. Stănescu búcsúja
szájatokba rágtam eddig a szót |
mint a csecsemőknek karonülőknek |
szokták a legelső még anyatej-ízű |
falatokat régebben az édesanyák |
fölserdültek mostantól már |
kaparj kurta neked is lesz |
harapjatok azért van fogatok |
beszéljetek azért van nyelvetek |
kiáltsatok azért van torkotok |
szeressetek azért van szívetek |
s kezdjétek megszokni hogy az életre |
semmilyen nyelven sem rímel a halál |
|
most elrepül a holdat-tojó madár |
|
|
|