|
Befonnak egyszer téged is |
| idegen lesz majd és hideg |
| elgurulsz mint egy villamos |
| utánad felgörbül a vágány |
|
| kit érdekel hogy erre jártál |
|
| hallgattam az ágoston-rendiek |
| fehérre meszelt templomában |
|
| gyertyájának is csak korma |
| kezében egy szál virággal |
|
|
Mondják hogy ítéletidő tombolt |
| összeért a temető s a mennybolt |
| vízszintben állt ösvénnyel az árok |
| egymást se látták a gyászhuszárok |
| toccsantak térdig tövig derékig |
| senki se látta mégis beszélik |
| és a sírok is mint a leláncolt bárkák |
| táncoló farukat föl-le-föl dobálták |
| volt minden egérlyuk gurgulázó korsó |
| s hogy elúszott volna akkor a koporsó |
|
|
Menjen innen kis vörös gömböc |
| rúgott felé a fitos kis kóristalány |
| és wolfgang amadeus mozart |
| a megszégyenítéstől még vörösebben |
| a gnädige frau nem győzte várni |
| a kocsi nemsokára visszajön |
| hajolt földig a cseh portás |
| és wolfgang amadeus mozart |
| föltekintett a csillagokra |
| a csillagok épp akkor kezdtek |
| fürödni a fölérkezett muzsikában |
| és wolfgang amadeus mozart |
|
| heréltek zengik az ő dicsőségét |
| csupa semleges hang neutrum |
|
|
Mondják sőt írja az histoire de la musique |
| encyclopédie de la pléiade egyébként |
| kolozsvárott a vasile alecsandri tíz szám alatt |
| lakó dr schuller rudi barátom bárkinek aki |
| franciául nem értené szívesen magyarra né- |
| metre vagy románra fordítja azt a részt |
| hogy a nagy utazók les grands voyageurs állítása |
| szerint a legistenhátamögöttibb les plus lointaines |
| civilizációk bennszülöttei akik a szomszédos |
| törzs tamtamja iránt is teljesen közömbösek valának |
| egyedül mozart zenéje hallatán kezdték |
|
| hallgattam az ágoston-rendiek |
| fehérre meszelt templomában |
|
| szórhat szikrát a favilla |
|
| tüzet immár sokat láttunk |
| poklok poklára is szálltunk |
|
| bűn bűn alól új bűnt vedlik |
| s nem tudhatjuk vajon meddig |
|
| s mint bűnhődtünk azt is végül |
| nem róják-e vissza vétkül |
|
| lám a kétség belénk dobban |
| mi sem marad megtorlatlan |
|
|
Ezerkilencszáznegyvennégy június másodikán |
| nagyvárad szőnyegbombázásakor egy anyának |
| négy szép gyermeke maradt a romok alatt |
| éves korukban ölték meg őket |
| mondja el minden esztendőben a feleségem |
| amikor már idáig ér a naptár-igazítással |
|
| poklot miattuk ki reszket |
| aki győzőtt aki vesztett? |
|
| bűn a vég és bűn a kezdet |
|
|
Kezdem megszokni hogy a kéz |
| nehezen moccan kézfogásra |
|
| még szelídnek indul a szó |
| de már a mondat enyhén karcos |
| mely mindnyájunkra annyi bajt hoz |
|
| jó volna kezet rázni ismét |
| s a vállat átölelni testvér |
| mielőtt bután el nem esnék |
| mielőtt bután el nem esnél |
|
|
Én királyom nagy királyom |
| gyertyámat most érted gyújtom |
| szál virágom néked nyújtom |
|
| mennyben s pokolban szószóló |
|
| szóródik folyton porlódik |
| él pedig folyton porlódik |
| szabófalvától san franciscóig |
| szabófalvától san franciscóig |
|
|
Uram ki vagy s ki mégse vagy |
| magunkra azért mégse hagyj |
|
| kis szárnyával e kis fohász |
|
| szégyentől mért ég az orcánk |
| mivel vétettünk mi többet |
|
| de hallgatunk senki sem mer |
|
| verjed bartók verd a dobot |
| frakkod szárnya tüzet fogott |
|
|
Harmincnyolc éves voltam amikor |
| krisztina a majdnemhogy meztelen |
| szép stájer lány egy pohár whiskyre |
| hívott engem a singerstrasse sarkán |
| szegény vagyok szívecském s idegen |
| macht nichts mondta halottak napja van |
| megittunk aztán kétszer két felet |
| az zsuzsanna az szép német leány |
| bécsben lakik tiefengrab utcáján |
| piros rózsa tündöklik orcáján |
| szép kaláris tetszik az ajakán |
|
| de csak heában szeretik sokan |
| lennék ma néked ingyen a zsuzsannád |
| de gyász a gyász halottak napja van |
| többet szólnom dolgunkról nem szükség |
| csókot adott kedvesen cuppanósat |
| s intett elég ha két schillinget |
|
|
Hallgattam hát oszlopnak vetett háttal |
| fehérre meszelt templomában |
|
|
Volt egy kevéske földünk kertünk |
| isten előtt se térdepeltünk |
| üggyel-bajjal de megvalánk |
| panaszra nem nyílott a szánk |
| fohászra is inkább szokásból |
| s hogy őrizne meg a kaszástól |
|
| mint a bujdosó kossuth lajosén |
| mikor a törökhöz folyamodott |
| olyan egy beszédet vágtam ki én is |
| rossz lábom a kapunyílásba vetve |
| nehogy becsaphassa az orrom előtt |
| mert akkor oda az egész virrasztás |
| nehogy elszalasszam ma is |
| akár a szegény kossuth lajosén |
| fél kezem a kapukilincsen a másikkal |
| botomat szorongattam mint a torkomat |
| s ott rothad a kicsi rossz szénám |
| akárcsak a tavaly a kicsi rossz |
| szénám amit a tagútban kaszáltam |
| a tagútban s harmadában amit régebben |
| nagyidő elleni harangozás fejében |
| a minden háztól kijáró kupa |
| búza mellé ingyen jussolt a |
| amíg kértem a mérnök urat |
| közérdek is hogy az a kicsi rossz |
| majd meglátjuk úgy dél felé |
| hogy suhant volna válaszul a bot |
| de akkor oda a cél a kicsi |
| rossz szénám hé-te-hé csavarni |
| lehetett volna az inget a hátamon |
| mint a szegény bujdosó kossuth lajosén |
| vagy ott rothadjon ítéletnapig |
|
| adjad hogy jó véget érjen |
|
| de szándékod felől kérdezd meg |
| mielőtt harsonáid megfúvatnád |
|
| tomporára rápall a karnagy |
|
| de dincolo de matca mumii |
| te vagy a láng a szótalan |
| világvégét érintő angyalok |
| szárnyaitól szoktál kigyúlni |
|
| örökre itt legyek megáldott |
|
| nem tudhatja század se szem |
| oly mélyre nem lát olyan távol |
| egy tűzpillangó a halálból |
|
|
Befonnak egyszer téged is |
| idegen lesz majd és hideg |
| wie die glocken ihren schall verloren |
| felejted hamar minden örömöd |
|
| más csillag sincs ha feljő |
|
|
Ahogy a harangok a harangszót |
| felejtem hamar minden örömöm |
|
| bort ide angyalkák az ajtóm elibe |
|
|
Utána már semmi sem következhet |
| csak a lebegés olyan szegényen |
| de megkísérthet még a félsz |
| elvenni az egyetlen megmaradt |
| elektronunkat is |
így legalább |
| megvolna még a remény a tíz-húsz |
| milliárd évnyi jövendőbe vethető |
| vagy valami ahhoz hasonlóra |
|
|
|