Versek a vers körül
|
Bori Imrének
Széljegyzet lábjegyzettel
| riszálják magukat tetszetős |
| interjúkban riszálják magukat |
| európa boldog költői egymással |
| különböző pózaiban alkotási |
|
| szárnyas csikaik megannyi |
| nekem pedig savanyú a szöllő |
|
|
| tenyérbe-szegett tarkóval |
|
| se gesztusuk se gusztusuk |
|
|
Hajnal felé egy déli városban
A költészet íratlan szolgálati szabályzatából
| portyán előörsön felderítőben igazi |
| szuronyt tűzünk igazi puskára igazi |
| gránátot akasztunk a derékszíjra és |
| még a nyomjelző lövedékünk is éles |
|
| mert az avantgarde lényege mindig a töltés |
|
| (anarchista közbekiáltás:) |
| meg kell szüntetni az egyes szám első személyt |
| vesszenek a közérzet nélküli szavak! |
|
| hátra a dobbal majd a parádén |
| szóljon bár ott se erősen |
|
|
Ellenvers avagy folytatás
| hosszú tél ne dideregtess |
|
| ki megfagyott ki megfutott |
|
| azt se bánná már ha vadász |
| aj mivé lett a nyári szép |
|
| csonttá fagyott a szabadság |
| társa sincs hogy belemarna |
|
|
| már annyi minden költészet e földön |
| házak hidak gépek és röpterek |
| hogy lassacskán azon kell eltűnődnöm |
| miért is írunk pajtás verseket |
|
| s van-e vajon költészet még a versben |
| vagy már régen elinalt megszökött |
| nem ül a rímek bilincsébe verten |
| s a versek kongó cellák börtönök |
|
| hová csak jámbor múzeumi nézők |
| tekintgetnek be egy-egy ünnepen |
| ójjégatni a sárarany s a mélyzöld |
| rozsdával díszes üres rímeken |
|
| míg a költészet ezer más alakban |
| éli világát tudósok mérnökök |
| mívelik már számokban vonalakban |
| jelenti már magát ég és föld között |
|
| már annyi minden költészet e földön |
| házak hidak gépek és röpterek |
| hovatovább azon kell eltűnődnöm |
| írunk e még valaha verseket |
|
| de hát a múzsák és mi mind a költők! – |
| alkalmazottak valamennyien |
| a múzsák tisztes öreg jegyszedőnők |
| s a költőkre nem figyel senki sem |
|
|
| rajtad is áll hogy a verseim |
| jól időzítve repeszdarabokká |
|
|
|