Képeslap
Szász Endrének
most tél van itt nálunk nagy hó békebeli |
a föld színtjét jó fél öllel megemeli |
|
az éjszakák megannyi mammuthallgatás |
az ember mást se tesz napokig csöndet ás |
|
befagyott magányunk jégpáncélja alatt |
dédelgetünk egy-egy piros szemű halat |
|
kaparja kitartóan a tájat a tél |
hatalmas zsilettje a szél |
|
míg bruegheli tökéllyel zúzmarát |
virágzik olt mentén a fűzfaág |
|
és átüt mindenen mint tépésen a vér |
|
|
|