Kós Károly arcképe alá

Hajlékot Istennek, hajlékot embernek kőből, fából házat, raktál a léleknek kőnél, cserefánál erősebb igékből várat. Áldjon érte Isten, áldjon érte ember; Isten s ember dolga. Falak omolhatnak, kövek is váshatnak, magaslik, nem porlad a megtartó példa. Barázdált orcádról az idő aláfoly, mint az olvadó hó a vén Maguráról. 1968