Szentjánoskenyér
Szentjánoskenyér ízével a számban |
– jegyes-kenyéren, pont-kabátban –, |
szentjánoskenyér ízű nosztalgiával |
agitáltam végig ifjúságom; |
majd túl az emberélet útjának felén |
egy csillogó nagy áruházba léptem, |
s vettem a próféta böjtös eledeléből. |
Keserűen fordult ki számból: |
az emlékhez fogak is kellenének. |
|
|