Kezdetben még…

Kezdetben még álltam a sarat, az voltam, akinek születtem, akivé váltam ésszel s erővel. – Nem adom – mondtam. – Nem is kérem – mondtad. Amire föleszméltem volna, balzsamos ujjaid kiszedték zsigereim, ördöngös erőművekbe vezetted vérem, idegeimből pulóvert kötöttél születésnapomra, hogy védjen legalább a hidegtől, ha már a halál ellen neked sincs hatalmad. Csak a szemem hagytad meg, hogy lássam, milyen mesterien játszol begykövekké csiszolódott csontjaimmal. – Játsszál csak – mondom. Dobj minél magasabbra! 1967