T. Á. sírjára
| Négy szép holló talpig gyászba |
| rászállt a két cserefára. |
|
| leng a fény a lomb közt, mint a |
| kaszák, mikor fölakasztják. |
|
| Ősszel aztán a két vén fa |
| bronzba önti lenn a hantot; |
| jönnek majd és megcsodálják, |
| mint egy ledöndült harangot. |
|
| Farkas üvölt, öltözködnek |
| a hollók majd patyolatba; |
|
| s két cserefa tömött árnyát |
|
|
|