Kovász

Szaladj, fiam, a szomszédba, kérd meg a kovászunk, sütnöm kéne holnap reggel, fuss, amíg szitálok. Sűrű szita, gyakor szita, gyakor táncát járja, lapiban-sült meleg cipó; mért maradtam árva? Futnék most is a kovászért, talpamban még érzem, vetném magam át a korhadt deszkakerítésen. Gyakor szita, sűrű szita, szíjas, hideg lángos; összeseprem, ami lisztem van még a kovászhoz. 1968