Nádszál

Fölégették a nádast, most pernye és korom és árván maradt árnyak gyászolnak a havon. Nem zizzen nád a nádhoz, csönd van és nyugalom, csupán egy szál kiáltoz a befagyott tavon. Egyedül egy szál rongyos befagyott nád rikoltoz; – önmaga váza már –, vijjog, verdesi véres szárnyát a fényes jéghez, mint egy madár. 1967