Rum és erkölcs
| – Ha ez az erkölcs, le van ejtve. |
| – Azt mondom én is, le van ejtve. |
|
| – Nekem az ilyen, nem erkölcsöm. |
| – Azt mondom én is, nem erkölcsöm. |
|
| – Ne hidd, hogy csak a rum beszél. |
| – Belőlem sem a rum beszél. |
|
| – De így elhúzni a nótáját! |
| – Azt mondom én is, a nótáját. |
|
| – Ne ölj, ez erkölcs, meg van értve. |
| – Azt mondom én is, meg van értve. |
|
| – Ne lopj, rendben van, ez is erkölcs. |
| – Azt mondom én is, ez is erkölcs. |
|
| – De lopnak, az anyját, ez erkölcs? |
| – Azt kérdem én is, hát ez erkölcs? |
|
| – Tiszteld, akinek tisztelet jár. |
| – Tiszteld, akinek tisztelet jár. |
|
| – De egy kurváért ilyen cécót! |
| – Azt mondom én is, ilyen cécót… |
|
| – A többi régi, nem tudom már. |
| – Igazad van, én sem tudom már. |
|
| – Mert könnyű, csak úgy sárt-fröcskölve. |
| – De milyen könnyű, sárt-fröcskölve. |
|
| – Csak kiszállni egy autóból. |
| – Az ám, de milyen autóból! |
|
| – Ítélkezni, testvér, nem erkölcs. |
| – Azt mondom én is, hogy nem erkölcs. |
|
| – A lelkét tette ki miattunk. |
| – A lelkét, jól mondod, miattunk. |
|
| – Mind egy krajcárig hazaadta. |
|
| – ’z asszony nem akar idejőni. |
| – A naccsága nem akar jőni. |
|
| – Ő meg innen nem szabadulhat. |
| – Az már szent, hogy nem szabadulhat. |
|
| – Az élet, testvér, az az erkölcs. |
| – Igazad van, a legfőbb erkölcs. |
|
| – Megérteni, az még egy erkölcs. |
| – Megérteni, mekkora erkölcs. |
|
| – De nem szólt, nem szólt, még nekem se. |
| – Csodálkozom, hogy még neked se. |
|
| – Nem szokott ő az ő bajáról. |
| – Sohase szól az ő bajáról. |
|
| – Aztán mégiscsak kitudódott. |
| – Ilyesmi könnyen kitudódik. |
|
| – Mondtam neki, hogy rá se rántson. |
| – Jól mondtad, komám, rá se rántson. |
|
| – De ő gyötrődik, mint egy állat. |
| – Gyötrődik, mondod, mint egy állat? |
|
| – Csak lettem volna a helyében. |
| – Azt mondom én is, a helyében. |
|
| – Megmondtam volna a szemükbe. |
| – Istenesen megmondtad volna. |
|
| – Föltettem volna egy-két kérdést. |
| – Az már biztos, föltettél volna. |
|
| – Mert itt csak a meló az erkölcs. |
| – Igazad van, csak az az erkölcs. |
|
| – Nem az én göncöm, mibe jöttem. |
| – Az már igaz, én is úgy jöttem. |
|
| – Nem erkölcs, mit gyertyánál írtak. |
| – Nem erkölcs, mit gyertyánál írtak. |
|
| – De a fenébe, sokat ittam. |
| – Én is éppen eleget ittam. |
|
| – Azt mondom én is, lefeküdni. |
|
|
|