Emlékezetem
|
végtelennek tűnő némafilm tekercse |
| mindannak, amit megéltem, álmodtam eddig, s amit |
| örököltem a mítoszokig visszamenőleg, |
| még az ősködről is őrzök egy-két kockát. |
| Élmény-élességgel vetülnek olykor elém a |
| piramisépítők, Mohács vagy a pipáját szorongatva |
| melegedő Petőfi; éppúgy emlékszem a Nílusra, |
| a napsütötte hellén tisztásokra, melyeket |
| sose láttam, mint gyermekkorom őszi |
| harmatcseppjeire a mogyoróbokrok alján, vagy |
| egy-egy szorongásokkal teli délutánt őrző |
| lesötétített falusi szobára. |
|
| Pergetem, pergetem a filmet, s egyik-másik |
| kockájához olykor hangokat próbálgatok. |
|
|
|