Jégvirágkisasszony

Titok másoknak és titok magának ez a lány, mint ékszer tokba zárva, amelyet senki nem tett még magára, s bár mosolyog, valami könnyű bánat lengi körül szőkeségét. Ruháján kék szalagjai búsan hullanak le; csüggedt virágot tart fehérlő ökle. Lénye csupa könnyűség, csupa báj, ám földi vágyat nem ébreszthet fel, mert csak jégvirág, ezüst jégvirág e lány, mely üvegen él és sohase hervad, de ha érintés éri, vagy meleg, elillan könnyen átlátszó falán s anyagtalanná váltan ellebeg.